Őszintén… belegondoltál már abba, hogy mennyire nehéz lehet az AI Szabadalmaztatása? Sokan azt hiszik, hogy ha van egy zseniális ötletük, akkor csak beadnak egy kérelmet, és kész is. De sajnos nem ennyire egyszerű. A mesterséges intelligencia világa tele van apró jogi csapdákkal, és ha nem vagy résen, simán elcsúszhatsz egy apró részleten.
Tipikus helyzet: egy startup alapító kitalál valami újat, felrakja a LinkedInre vagy a GitHubra, majd később beadná a szabadalmat. Csakhogy a korai közzététel miatt elbukik az újdonság. Ismerős?
Ebben a cikkben arról lesz szó, milyen jogi buktatókkal járhat az AI Szabadalmaztatása, hogyan tudod elkerülni a tipikus hibákat, és milyen kérdésekre érdemes előre felkészülnöd. Baráti, emberi hangnemben vezetlek végig rajta – lesznek gyakorlati tippek, valós példák és statisztikák is.
Miért más az AI Szabadalmaztatása, mint egy hagyományos találmányé?
Probléma
A legtöbben azt hiszik, az AI is „csak” egy szoftver. De nem. Az algoritmus önmagában elvont dolog, a hivatal pedig műszaki hatást vár.
Megoldás
A szabadalmi bejelentésben mindig hangsúlyozd, hogy az AI milyen technikai paramétert javít: gyorsabb lett az eszköz, kevesebb energiát fogyaszt, pontosabban mér.
Eset
Egy magyar startup 2024-ben egy prediktív karbantartási algoritmust adott be. Azért fogadták el, mert a rezgés-szenzor hibadetektálását 18%-kal javította – és ezt számszerűen igazolta.
Gyakori hiba
„Okosabb lett a modell.” Ez semmit nem jelent a hivatalnak. Mérhető adat kell.
Ha kíváncsi vagy, pontosan mire lehet szabadalmat bejegyezni, érdemes itt kezdeni a tájékozódást.
Közzététel: mikor beszélhetsz a találmányról?
Probléma
Korai közzététel = újdonság bukása. Igen, egy sima LinkedIn-poszt vagy konferencia-absztrakt is számít.
Tipp
Aranyszabály: File first, post later. Előbb bejelenteni, aztán mutogatni.
Mini-eset
Egy DIY mérnök előbb felrakta a notebookját GitHubra, majd fél évvel később beadta a szabadalmat. Elutasították, mert a közzététel megelőzte a bejelentést.
Gyakori hiba
„Ez csak egy kis előadás volt…” Sajnos az is számít.
Kinek a neve kerül a szabadalomra?
Probléma
AI-projektekben sokan dolgoznak. Ki a feltaláló, ki a jogtulajdonos?
Tipp
Minden közreműködővel legyen írásos szerződés. Freelancer, gyakornok, kutató – mindenki. És legyen IP-engedményezés.
Mini-eset
2024-ben egy startup elvesztett egy licencalkut, mert egy gyakornok hozzájárulását nem dokumentálták.
Gyakori hiba
„Minden a cégé.” Nem, csak akkor, ha papíron is így van.
A jogsértésekről részletesebben itt találsz gyakorlati útmutatót.
Hogyan bizonyítsd a műszaki hatást?
Probléma
A hivatal nem hisz az üres állításoknak.
Tipp
Adj baseline vs. improved adatokat. Például: a modell 24%-kal csökkentette a válaszidőt egy edge-eszközön.
Mini-eset
Egy egészségügyi AI projektet csak akkor fogadtak el, amikor bemutatták, hogy az új algoritmus 30%-kal csökkentette a fals pozitív diagnózisokat.
Gyakori hiba
Csak folyamatábrát adsz be, számok nélkül. Ez kevés.
Költségek és időzítés – mennyire kell mélyre nyúlni a zsebbe?
| Tétel | Időkeret | Költség (HUF, 2025) |
|---|---|---|
| Újdonságkutatás | 2–4 hét | 150 000 – 350 000 |
| Leírás + igénypontok | 4–8 hét | 400 000 – 1 200 000 |
| HU bejelentés | 1 hét | 80 000 – 220 000 |
| EPO bejelentés | 1–2 hét | 800 000 – 1 800 000 |
| PCT (nemzetközi) | 1–2 hét | 1 200 000 – 2 200 000 |
| Fordítás | 1–2 hét | 120 000 – 280 000 |
| Office Action válasz | 4–8 hét | 200 000 – 600 000 |
Pro tipp: mindig legyen költségpuffer 2 észrevételi körre.
A tipikus hibákról röviden ebben az összefoglalóban olvashatsz.
Szabadalom vagy üzleti titok?
Probléma
Nem mindent érdemes szabadalmazni.
Tipp
- Könnyen visszafejthető? → Szabadalom.
- Nehezen reprodukálható? → Üzleti titok.
Mini-eset
2025-ben egy B2B cég a modelltrükkjeit titokban tartotta, a hardveres optimalizálást viszont szabadalmaztatta.
Gyakori hiba
„Mindent levédünk.” – felesleges pénzkidobás.
A szabadalom előnyeit röviden összefoglalva itt találod.
Rövid Checklista a beadás előtt
- Egymondatos műszaki hatás.
- Pipeline vázlat: adat → tréning → deploy.
- Újdonságkutatás eredményei.
- Publikációs státusz: mi ment ki nyilvánosan.
- Feltalálói kör dokumentálva.
- Költségterv 2 észrevételi körrel.
Zárás
Az AI Szabadalmaztatása nem lehetetlen, csak tudatos felkészülést igényel. Mérhető műszaki hatás, világos leírás, jól dokumentált feltalálói kör és pontos időzítés – ha ezekre figyelsz, sokkal nagyobb eséllyel lesz sikeres a bejelentésed. Ha bizonytalan vagy, ne habozz kérdezni, olvasni vagy konzultálni – ezzel nem veszítesz, csak nyersz.
GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések
Mennyi ideig tart az AI szabadalom bejegyzése?
Általában 2–4 év, régiótól függően.
Kell kódot beadni a szabadalomhoz?
Nem, de a működés lépéseit és paramétereit részletesen le kell írni.
Mennyibe kerülhet az AI Szabadalmaztatása?
Több millió forinttal számolj, ha nemzetközi oltalmat is szeretnél.
Mi a legnagyobb hiba AI szabadalomnál?
A túl korai közzététel és a műszaki hatás hiánya.
Jobb a szabadalom, mint az üzleti titok?
Attól függ: ha könnyen visszafejthető, akkor igen. Ha nem, akkor titokként védhető.
Tartalomjegyzék
Ajánlatkérés és további források
Ha úgy érzed, hogy az AI Szabadalmaztatása kapcsán jól jönne szakértői segítség, ne várj tovább. Kérj előzetes konzultációt, hogy már az első lépések is biztos alapokon álljanak!
👉 Kérj ajánlatot most – nézd meg, hogyan zajlik a bejelentés lépésről lépésre.
👉 Nézd át, mik a szabadalom előnyei, mielőtt döntést hozol.
👉 Külső szakmai forrás: Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) – hivatalos nemzetközi tájékoztatás.
👉 Külső útmutató: World Intellectual Property Organization (WIPO) – nemzetközi PCT információk.